JVSZ a Facebookon
Magyar       English      

Hírek

Rendezvények


GYORSHÍREK 2014/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/23 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/22 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/21 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/20 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/19 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/18 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/17 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/16 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/15 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/14 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/13 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/12 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/11 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/10 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/9 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/8 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/7 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/56 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/55 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/54 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/53 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/52 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/51 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/50 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/49 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/48 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/39 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/38 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/37 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/36 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/35 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/34 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/33 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/32 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/31 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/30 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/23 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/22 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/21 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/20 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/19 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/18 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/17 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/16 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/15 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/14 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/13 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/12 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/11 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/10 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/9 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/8 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/7 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/54 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/53 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/52 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/51 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/50 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/49 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/48 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2012/40 Quicknews


Aktuális | Tagjaink hírei | Szakmai hírek, partner rendezvények
Pályázati hírek | Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok

Aktuális


Digitális szintlépés -ÖSSZEFOGLALÓ-

    Digitális szintlépés

    A gazdasági, sőt a civil szféra digitalizálódása az eddig leküzdhetetlennek vélt akadályok eltűntetését jelentheti a KKV-k számára, ehhez azonban bőven van még hova fejlődni. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) LIKE kkv! konferenciáján a lehetséges irányvonalak felvázolása mellett a pozitív példák is előtérbe kerültek.

    Az esemény házigazdájaként Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, a JVSZ elnöke elmondta, mára számos olyan példa van előttünk, amely kiválóan példázza a kisvállalkozások versenyképességét, potenciálját. A nagyvállalatok ma már nem csak egymást figyelik árgus szemekkel, sőt, egyenesen a feltörekvő kis- és középvállalatoktól tartanak leginkább. "Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Magyarországon legyen olyan kkv, amely képes döntően beleszólni a nagyvállalatok uralmába. Ehhez azonban nem csak megfelelő gazdasági feltételekre, de olyan háttérre is szükség van, ami ezt lehetővé teszi. A tehetség és a tudás önmagában nem elég, ha nem a megfelelő környezetbe kerül." - fejtette ki a Digitális Magyarország program fontosságát Chris Mattheisen. Bár az infrastrukturális feltételek megteremtése alapvető fontosságú, önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan a digitális kompetenciát és szolgáltatásokat is fejleszteni kell. Magyarország ugyan technológiai szempontból nem áll olyan rosszul, ami azonban a minőséget és a penetrációt illeti, bőven van mit behozni. Ennek legfőbb tünete az a meglehetősen nagy tábor hazánkban, melynek tagjai nem potenciális vevői az online ügyintézésnek, szolgáltatásoknak, ráadásul nem csupán a háztartások, de a vállalatok szintjén is igaz ez.

    Mindenképpen ezen tényezők párhuzamos fejlesztésére van szükség, ráadásul nem a sötétben tapogatózunk, számos létező példa áll már előttünk. Az észak-amerikai modellt leginkább a korlátozások nélküli verseny, egyfajta laissez faire szemlélet jellemzi, melynek köszönhetően virágzik az innováció, ugyanakkor a versenyre és az infrastruktúrára már közel sincs egyértelműen pozitív hatással. Az Európai Unió területén ezzel szemben a verseny kapott kiemelt szerepet, de mind innovációs, mind infrastrukturális szempontból komoly problémákkal kell szembenézni. Legideálisabbnak az ázsiai modell tűnik, már ami az eredményeket illeti. Ez elsősorban Dél-Korea példáján mutatkozik meg, ahol az állami és a versenyszféra szoros, már-már napi szintű együttműködésének köszönhetően gyakorlatilag mindhárom területen rövid időn belül maga mögé utasította a világot. Magyarország számára is elsősorban utóbbira, a magán és állami szektorok egyensúlyba hozására érdemes törekedni.

    Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára ehhez kapcsolódva, ám inkább a kkv-k perspektívájából közelítette meg a kérdést. Elmondása szerint egyáltalán nem ritka, hogy az egyes kisvállalkozások annak ellenére nem képesek átültetni a különféle infokommunikációs szolgáltatásokat a vállalati környezetbe, hogy a magánéletben azoknak rutinos használói. Kormányzati szempontból nem elegendő a különféle modellek felállítása, indikátorok bemutatása, esetlegesen követendő modellek felállítása, ennél komplexebb, bárki által igénybe vehető megoldásra van szükség. Kiindulási pontként mindenképpen az Uniós átlagokhoz viszonyított hazai helyzet szolgálhat, ami jelenleg most szinte valamennyi területen lemaradást mutat.

    A kormányzat éppen emiatt dolgozta ki a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát, mely egyfelől a hazai kkv-k digitális jelenlétét hivatott erősíteni, ehhez kapcsolódóan pedig az esetleges határokon átnyúló együttműködések, nemzetközi piacra kerülés lehetőségeit is elősegíti. Ennek keretében kiemelt szerepet kapott többek között a kkv-k belső informatikai rendszerek fejlesztése, a termék és szolgáltatásértékesítő felületek létrehozása, a munkaerő informatikai felkészültségének növelése, képzése, innovációt erősítő felhő alapú megoldások bevezetése és fejlesztése, valamint a kereskedelmi környezet egészének fejlesztése.

    A konkrét megvalósítás alapjait a magas színvonalú szolgáltatások szempontjából nélkülözhetetlen nagy sávszélességű hálózati infrastruktúra kiépítése, illetve a helyi szintű közösségek digitális felkészítése akár eszközök akár képzések biztosításával. Emellett az ügyintézés egyszerűsítése és digitalizálása is kulcsfontosságú szerepet kap, a közeljövőben elindul mind a magánemberek, mind a vállalatok számára ennek digitális útra terelése, azt ezt kiszolgálni képes háttérrendszer kiépítése. Mint ismeretes, a magyarországi infokommunikációs fejlesztési program az Unió 2020-as célkitűzései mentén lett kialakítva, azonban a kormányzat nem titkolt célja, hogy a célszámok meghaladásával hazánk az európai közösség digitális éllovasai közé kerüljön.

    Az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai kkv sikersztoriját magáénak mondható Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely tulajdonosa gyakorlati perspektívába helyezte az elhangzottakat. Kiemelte, a hazai gazdasági környezet egyik legüdvözítőbb fejleménye, hogy egyre bővül a minőségi termékeket előnyben részesítő vásárlók köre, ez pedig komoly lehetőséget jelent a hozzáadott értéket biztosító kkv-k számára. Enélkül a Cserpes Sajtműhely sem juthatott volna el odáig, ahol most tart, ugyanakkor egy bizonyos szint után be kell látni, hogy a kezdetben kvázi szájhagyomány útján megszerzett népszerűség, pozíció megtartásához, továbbfejlesztéséhez ez már közel sem elegendő. Valamennyi szintlépés előtt álló vállalkozásnál eljön az a pillanat, amikor el kell gondolkodnia, hogyan tudná akár a marketing, akár a vállalatirányítás, akár a munkafolyamatok szervezését hatékonyabbá tenni. Szükségszerűen el kell sajátítani addig egészen idegennek tűnő kompetenciákat is, hiszen a szükséges fejlesztéseket csak annak teljes ismeretében lehet felelősen alkalmazni, vagy akár csak létjogosultságukat felismerni. A digitális háttér csak abban az esetben nyújt valódi segítséget, ha azt a meglévő folyamatokba, azokat valóban hatékonyabbá téve lehet beilleszteni.

    Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója , a JVSZ elnökségi tagja a digitalizálódás következtében átalakuló társadalomról beszélt, az Ericsson több mint 100 országában végzett, évente két alkalommal aktualizált felmérésének eredményeire alapozva. A távközlésnek még 100 év kellett, hogy 1 milliárdan használják, míg a mobiltechnológiának mindössze 25 évre volt szüksége ahhoz, hogy képletesen szólva 5 milliárd embert kössön össze.

    Az ütem folyamatosan gyorsul, 2020-ig már 50 milliárd különböző eszköz fog a hálózatokhoz kapcsolódni világszerte. Természetesen itt már nem csak a hang továbbításáról van szó, 2009-óta ugyanis az adatforgalom meghaladja a hangforgalmat, ráadásul folyamatosan gyorsuló ütemben növeli az előnyét. Lényegében innentől számíthatjuk az infokommunikációs forradalom valódi kezdetét, 2016-ra már elérjük azt a pontot, hogy az okostelefonok aránya meghaladja a hagyományos mobileszközökét. Ennek tükrében is látszik, milyen óriási kihívást jelent az infrastruktúra szempontjából a rohamosan növekvő adatforgalom kezelése, de a várható eredmények is kecsegtetőek.

    Az Ericsson kutatása szerint a szélessáv-hozzáférés 10 százalékos növekedése adott gazdaságban 1 százalékos növekedésnek felel meg, míg az átlagos hozzáférési sebesség duplázódása 0,3 százalék GDP növekedést eredményez. Ugyanezen a vonalon maradva egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni az induló gazdasági vállalatok száma, és a szélessáv-hozzáférés között, utóbbi minden egész százalékos növekedése 3 százalékkal több új vállalkozást jelent. A folyamaterősítő hatások mögött elsősorban a mobilitás, az adatelérés gyorsasága, valamint a költséghatékony felhőalapú szolgáltatások fokozott igénybevétele húzódik meg, a gazdaság minden szegmensében, sőt akár az állami szektorban is egyre többen élnek a kínálkozó lehetőségekkel, vagy legalább gondolkodnak el azon, hogyan tudnák meglévő vállalatukba, rendszerükbe integrálni a legújabb generációs szolgáltatásokat, eszközöket. Technológiai szempontból az 5G technológia bevezetése lesz a következő lépcsőfok, melynek megjelenésére 2020 közepén lehet számítani.

    Dr. Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatának vezetője ezt követően azokról a vállalkozássegítő szolgáltatásokról beszélt, melyek már ma is elérhetőek, és nem csak hatékonyságnövelés, de költségminimalizálás területén is komoly előrelépést eredményezhetnek, vállalatmérettől függetlenül. A Magyar Telekom jelenleg a hazai kkv szektor közel kétharmadával áll partneri, szolgáltatói viszonyban. A tapasztalatok szerint általánosan jellemző, hogy az információtechnológiai ráfordítások elenyésző részét teszik ki a költségstruktúrának, holott épp ezekben rejlenek a legnagyobb lehetőségek. A vállalat nemrégiben végzett felmérése szerint ráadásul a vállalkozások jellemzően elavult IT eszközparkot mondhatnak magukénak, 5 évvel ezelőtti technológiákat használnak.

    Ugyancsak elenyészőnek mondható a digitális jelenlét, az adatok archiválása pedig az érintett cégek közel felénél továbbra is CD-re, pendrivera történik. A vállalkozások alapvetően teherként tekintenek az információs technológiára, az okok között pedig lényegében nincs új a nap alatt. Továbbra is hiányzik a legtöbb cégből a megfelelő kompetencia, szakértelem, minden ilyen irányú fejlesztést szervezetidegen tényezőként érzékelnek. Emellett általános tévhit, hogy ezek a fejlesztések szükségszerűen hatalmas költségvonzattal járnak, ez pedig jellemzően forráshiánnyal is párosul. Azonban a valóságban ezek egyikére sincs feltétlenül szükség . Az információtechnológia egyre inkább a telekommunikációhoz hasonlóan hétköznapivá, mindenki által elérhetővé válik, sem szakértelem, sem komolyabb forrás nem szükséges. Akár egy szolgáltatón keresztül elérhető a kulcsrakész infrastruktúra, vagy szolgáltatáscsomag egyszeri nagy, egyre gyorsabb ütemben elavuló eszközparkot eredményező beruházás helyett minimális havidíjért, karbantartással, beüzemeléssel, az igény szerinti teljesítménykategóriában. Mindezek a ma is elérhető lehetőségek sikerrel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kkv-k különösebb nehézségek nélkül szintet tudjanak lépni.

    A rendezvény támogatója és a vállalkozások szakértő partnere a Telekom.



2014. december 3.: Évzáró rendezvény
    Hagyományainkhoz híven idén is megrendezzük évzáró rendezvényünket, amelynek időpontja december 3. (szerda) este, helyszíne pedig ezúttal a Gundel Étterem Bálterme.
    Ahogy azt megszokhatták, minden évben különleges programponttal is kiegészül vállalatvezetői évbúcsúztató vacsoránk.
    Idén - a korábbi évek nagy sikerére tekintettel - ismét egy stand-up comedy művészt, Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista előadását hallgathatják meg a résztvevők.

    Természetesen idén is lesz tombola, amelynek során az Önök által felajánlott ajándékokat sorsoljuk ki a résztvevők között (a tombola ingyenes), amelyhez várjuk felajánlásaikat!
    Szintén lehetőség nyílik ez évben is a rendezvény támogatói státuszára is, amellyel kapcsolatban szívesen állunk rendelkezésükre.


Versenytörvény újragondolva: több ponton módosult a korábbi szabályozás
-ÖSSZEFOGLALÓ-

    -ÖSSZEFOGLALÓ -

    Versenytörvény újragondolva: több ponton módosult a korábbi szabályozás

    Jelentősen átalakult a Versenytörvény, a legfrissebb módosítások július 1-től hatályosak. A törvénymódosítás legfontosabb változásai egyrészt az ügyfélterhek könnyítését hivatottak szolgálni, másfelől megfelelnek az EU-jogharmonizációs előírásainak, harmadrészt növelik az eljárás-hatékonyságot, mindezek mellett pedig komoly újdonságokat hoztak a fúziók gyakorlati megvalósításaiban - hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szakmai rendezvényén.

    Tóth András , a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke a rendezvényen tartott szakmai előadásában egyebek mellett ezeknek a kiemelt módosításoknak a szükségességéről, és a sarokpontjairól beszélt, például arról, hogy a GVH a hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés érdekében számos olyan új gyakorlati elemet bevezetett, amelyek a korábbiakhoz képest jóval rövidebb idő alatt képesek kezelni és elbírálni a hozzájuk beérkező egyes ügyeket.

    Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán , a Magyar Versenyjogi Egyesület alelnöke, illetve a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda Irodavezető Partnere a versenyjogi szabályok magánjogi és a közjogi jogérvényesítése közötti különbségeket tárta fel előadásában, amellett hosszasan elemezte az európai, és a magyarországi gyakorlat fejlődését és az egyes jogrendszerek között fellelhető különbségeket. Felvetette, hogy Európában szükséges-e a magánjogi jogérvényesítés, és bemutatta, hogy milyen jelenleg a magánjogi és a közjogi jogérvényesítés viszonya. Az előadó kitért azokra a problémákra, amelyek a magánjogi jogérvényesítési esetek során a leggyakrabban felmerülnek és részletesen ismertette az új EU irányelvben foglalt megoldási javaslatokat is.

    Szintén a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda kollégája, Dr. Vörös Péter ügyvéd kifejezetten a fúziókat érintő szabályok módosulásait elemezte, kiemelte például a korábban is említett 30 napos bejelentési határidő megszűnését, az egyszerűsített eljárást, amelyre a GVH elnökhelyettese is utalt, illetve az előzetes egyeztetési lehetőséget is, amely az új jogszabályban már törvényi szinten szabályozott. Részletesen beszélt a végrehajtási tilalomról is, illetve azokról a speciális esetekről, amelyekre ez az új törvény szerint nem vonatkozik. A szakértő beszélt a végrehajtási tilalommal kapcsolatos következményekről is, mint mondta: ?Ha az összefonódást a GVH nem engedélyezi," az irányítási jognak a végrehajtási tilalomba ütköző vagy az irányítás-korlátozó előírást sértő gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis."

    A rendezvényen Dr. Gönczöl Tünde, a Réczicza White & Case Ügyvédi Iroda munkatársa a kartellek elleni küzdelem eszközeiről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a compliance-nek óriási jelentősége van ezen a területen. Ugyanakkor kitért hatóságok olyan eszközeire is, amelyekhez például már utólagos bírói engedély szükséges, továbbá beszélt az ilyen ügyek kapcsán tanúsított engedékenységről, illetve az egyezségi lehetőségekről, amelyek jelentősen csökkenthetik a lehetséges negatív következményeket.

    További tájékoztatás:

    Szendrey Silvia ügyvezető igazgató jvsz@jointventure.hu

    Varga Veronika JVSZ PR felelős veronika.varga@extremenet.hu

    Gondolovics Katalin sajtóreferens GONDOLOVICS.Katalin@gvh.hu



KÖZGYŰLÉS - ÖSSZEFOGLALÓ

    Varga Mihály: Nyugodt építkezésre készülünk

    Chris Mattheisen: továbbra is szakmai partner a jogalkotásban a Joint Venture Szövetség

    A kormány júniusi megalakulásáig előkészítjük azokat a lépéseket, amelyek a következő négy évben meghatározzák a gazdaságpolitikánkat - mondta Varga Mihály a Joint Venture Szövetség (JVSZ) éves Közgyűlésén, Budapesten.

    A nemzetgazdasági miniszter, aki a szövetségben a társelnöki posztot is betölti, felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eddig elért eredményeinkben jelentős szerepet játszottak azok a külföldi vállalatok, amelyek az elmúlt években folyamatosan bővítették magyarországi jelenlétüket és bíztak a sikerben.

    A kormány nyugodt építkezésre készül, amelyhez megteremtette a feltételeket - emelte ki Varga Mihály. Megindult a gazdasági növekedés, nőnek a reálbérek, minimális az infláció. Csökkentettük a munkát terhelő adókat, rugalmasabbá tettük a munkaügyi szabályozást, átszerveztük a felsőoktatást, ezzel párhuzamosan német mintára létrehoztuk a duális szakképzési rendszert - tette hozzá a tárca vezetője.

    Varga Mihály kifejtette, hogy a külső kereslet további, fokozatos élénkülésével és ezzel egyidejűleg a magyar export dinamikus növekedésével számolunk. A gazdaság dinamikus erősödéséhez hozzájárul majd, hogy 2014 és 2020 között a rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk, szemben a korábbi 16 %-kal.

    Chris Mattheisen a tavalyi eredményeket értékelve kifejtette: "Erősítettük szakmai kapcsolatainkat a döntéshozókkal, így kiemelendő az NGM-mel, a Miniszterelnökséggel és a KIM-mel folytatott közös munka." " Aktualizáltuk a Szövetség Téziseit, vagyis legfontosabb alapelveit és irányvonalait, amelynek eredménye megítélésünk szerint egy igen összetett, hasznos, minden tekintetben helytálló, és értékeinket reprezentáló átfogó dokumentum lett. Véleményeztük az EU 2014-2020-as időszakára vonatkozó terveit, a Munka törvénykönyvét - a távolléti díj számítását."

    A JVSZ elnöke elmondta, tavaly komoly munkát jelentett, hogy a JVSZ részt vállalt a Magyarország és az EU együttműködésének kereteiben zajló pályázatok keretfeltételeit megteremtő kormányzati együttműködés kidolgozásában is, amellett véleményezte a kormány kis és középvállalatokat érintő stratégiáját. "Mindeközben adószakértőink folyamatosan vizsgálták az adó-adminisztráció egyszerűsítésének lehetőségeit, az elmúlt hónapokban pedig a Versenytörvény módosításában köszöntek vissza észrevételeink."

    Hangsúlyozta továbbá Varga Mihály szavaira reagálva: " Szeretném megerősíteni, hogy továbbra is készek vagyunk szakmai tudásunkat, valamint gyakorlati tapasztalatainkat felhasználva a jogalkotásban tanácsadóként, véleményezőként egyúttal a Minisztérium munkabizottságainak munkájában részt venni."

    Szendrey Silvia, a JVSZ ügyvezetője beszédében szintén azt hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is nagy súly helyez arra, hogy kezdeményezőként, véleményalkotóként minden jelentős kérdésben a legmegfelelőbb szinten és színvonalon képviselje a közös törekvéseket. "Továbbra is tervezünk kiemelt szakmai és vállalatvezetői fórumokat tartani, ahol meghívott közéleti vendégeinktől tagjaink válaszokat kaphatnak kérdéseikre." -mondta. "Elő kívánjuk segíteni tagjaink informáltságát és egymás közti kapcsolataik erősödését. Szakmai bizottságainkon keresztül mélyebb szakmai anyagokat szeretnénk a döntéshozók asztalára letenni, és partner lenni a döntési folyamatokban." - tette hozzá az ügyvezető.



Beszámoló a JVSZ "Turizmus - Magyarország egyik gazdasági motorja" címmel 2014. április 15-én tartott szakmai rendezvényéről

    SAJTÓKÖZLEMÉNY

    NGM: stratégiai cél a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növelése

    Gerendai: a Sziget ideje alatti egy főre jutó költések a külföldi vendégek részéről dupláját jelentik annak, mint amennyit egyébként egy turista itt hagy

    Budapest, 2014. április 15. - Miközben a turizmus egyike azon ágazatoknak, amelyeket a néhány évvel ezelőtti krízis a leglátványosabban vetett vissza, a tavalyi év fordulópontnak tekinthető, hiszen ismét növekedett piac - hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) turisztikai konferenciáján, kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt prioritásnak tartja a szektor további fejlesztését, kiemelt cél hogy Magyarország 2020-ig a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé küzdje fel magát.

    Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős államtitkár-helyettese a 2014-2020-as tervek kapcsán elmondta: van ok a bizakodásra, hiszen 2010 óta folyamatosan javulnak az adatok. A tavalyi évben közel tíz százalékos bővülést könyvelhetett el a piac, de az ágazat szerepének súlyát mutatja az is, hogy 2007 és 2013 között a kormányzat 1132 turisztikai projektet valósított meg, és 291 milliárd forint uniós támogatási pénz került a turizmus által a gazdaságba, miközben összesen 444 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg.

    Mint mondta az igazi trendforduló a tavalyi év volt, amikor nőtt a beutazó forgalom, ugyanakkor a belföldi turizmus is erősödött. A statisztikák alapján előbbi az ágazat háromnegyedét adja, viszont a stabilitáshoz a belföldi turizmus járul hangsúlyosabban hozzá, ezért ennek további fejlődése kiemelten fontos. Tavaly, és az idei év első hónapjaiban növekedett a vendégszám is, de ennél is nagyobb arányban nőtt a szállásdíj bevétel - fejtette ki Horváth Viktória.

    A helyettes-államtitkár a következő időszak stratégiai céljai kapcsán elmondta: a jelenlegi nyolc százalék körüli értékről szeretnék, ha a turizmus teljes GDP-hez való hozzájárulása rövid időn belül tíz százalékra emelkedne, a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma pedig mintegy 50 százalékkal növekedne 2020-ig. Mindezek mellett a kormányzat törekvései szerint Magyarország a turizmus versenyképessége alapján a világ top 30 országa közé kell kerüljön.

    A bizakodásra utaló jelek mellett azonban kihívásokkal is küzd a szakma. Dr. Deák Imre, a JVSZ Elnökségének és a Magyar Szállodaszövetség választmányi tagja, a Danubius Nyrt. vezérigazgatója szerint például rendkívül fontos egy olyan mérőszám, illetve metodika, amely az ágazat reális, valós teljesítményét méri, ez ugyanis a szakember szerint hiányzik a piacról. Mint mondta: bár a tavalyi statisztikák valóban pozitívnak értékelhetők, álláspontja szerint akár a V4-ekhez, akár a nyugat-európai átlagárakhoz képest a magyarországi díjszintek igen alacsonyak, ezért e tekintetben nem mutatnak kedvező képet a kilátások.

    "A szolgáltatás-színvonal javításával meg kell állítani a lefelé mozgó árspirált." - hangsúlyozta Dr. Deák Imre, aki szerint néhány szabályozó-rendszeri kiigazítás is a fejlődés irányába mutatna. Kiemelte ugyanakkor, hogy az országimázs-erősítés a turizmus fellendítésének az a pontja, amely a minden körülmények között nélkülözhetetlen mind rövid, mind hosszútávon.

    A specializáció és a szegmentálás szerepéről beszélt előadásában Gerendai Károly, a SZIGET Kft. ügyvezető igazgatója, és Bakó Balázs, az OTP Travel értékesítési vezetője is. Gerendai egyértelműnek tartja, hogy a különféle célcsoportokat, akár érdeklődés, akár kor szerint más és más rendezvényekkel, programokkal lehet megszólítani, ezen üzleti modell alapján működik a Sziget Szervezőiroda is. A fesztivál alapítója előadásában elmondta: a Sziget heti bérleteinek mintegy 90 százaléka külföldön fogy el, miközben a napi jegyek is mintegy negyede az országhatárokon túl talál gazdát. Mindez igen jelentős mértékben járul hozzá a magyar turizmus eredményeihez: egy átlagos szigetlátogató 7,9 napot tölt Magyarországon, az egy főre jutó költésük pedig majdnem a kétszerese annak, mint amit egy átlag turista hagy Magyarországon.

    Bakó Balázs szintén a szegmentáció kapcsán azt mondta el, az utazási irodák piacán jelenleg óriási a túlkínálat, rengeteg iroda működik, emiatt jelentős az árverseny, alacsony az árrés-tartalom, miközben a specializáció is egyre kevésbé jellemző. Szerinte a jövő egyik meghatározó trendje lehet az utazási irodák piacán a specializáció megjelenése, vagyis hogy egy-egy iroda kifejezetten részigényeket igyekszik majd kielégíteni, de legalábbis egy, vagy néhány területre koncentrál majd fókuszáltabban.



Elnökünk, Chris Mattheisen állami elismerése
    Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Hírközlésért Érdemérem szakmai éremmel tüntette ki Chris Mattheisent, a Magyar Telekom vezérigazgatóját a hírközlés érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munkája elismeréseként. A Hírközlési Érdemérmet a nemzeti fejlesztési miniszter adta át 2014. március 17-én.

    Chris Mattheisen 1993-ban kezdett dolgozni a magyar távközlési iparágban a Westel 900 értékesítési és marketing igazgatójaként Budapesten. Ezt követően több magyar, lengyel és cseh mobilszolgáltató elindításában vett részt a U.S. West International képviseletében. 1997-től 1999-ig a MediaOne értékesítési és marketing tevékenységeit irányította Londonban, ezt követően a BT Cellnet üzleti, értékesítési és marketing igazgatói posztját töltötte be. 2002 szeptemberében a Magyar Telekom Lakossági Szolgáltatások Üzletága, 2005 januárjában a Vezetékes Szolgáltatások Üzletág (amely magában foglalta a Lakossági, az Internet és a Hálózati területet) irányításáért felelős vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. 2006 decemberétől tölti be a Magyar Telekom vezérigazgatói pozícióját és tagja a társaság Igazgatóságának. Christopher Mattheisen 2012 májusa óta betölti a Joint Venture Szövetség elnöki tisztségét is.

    Fotó: Bartolf Ágnes (NFM)


Diverzifikálni kell az export-portfóliót: az erős nyugati kapcsolatok mellett keleten is van potenciál

    Külgazdaság-külkereskedelem: van tere a magyar cégeknek a külpiacokon

    Komoly potenciált jelent a magyar vállalatok számára a külpiacokon való terjeszkedés, amelyhez a feltételek részben adottak, részben a lehetőségek kiaknázásához jóval több forrás, és előkészületi munka kell. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) külgazdasági évindítóján a szakemberek összegezték mi szükséges a magyar cégek aktívabb külpiaci jelenlétéhez: a forrásoldal erősítése mind a tőke, mint a humán-erőforrás tekintetében; a menedzsment-tudás és kompetencia; a kapcsolati tőke; valamint a hálózatszerű nemzeti együttműködések.

    Az eseményen Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy bár az európai transzatlanti kapcsolatrendszer Magyarország számára megkérdőjelezhetetlen jelentőséggel bír, nagy szükség van a további kapcsolatok kiaknázására, a terület és ahhoz kapcsolódóan a kereskedelem, a befektetés-ösztönzés, illetve az energia-beszerzés diverzifikálására is. Mint mondta, az Európai Unión belül kialakult regionális együttműködések szerepe óriási az érdekérvényesítés szempontjából, ezek révén Magyarország lobbi ereje is jóval nagyobb. Példaként a Visegrádi Együttműködést hozta fel, melynek előnyei szemmel láthatóak a különféle külpolitikai, például a japán, a kínai, vagy a török kormánnyal folytatott tárgyalások során. A szakember a keleti nyitással felmerült kérdések kapcsán elmondta: e tekintetben különösen jelentős a V4-ek között betöltött elnökségi szerepünk, hiszen Magyarország önállóan egy tízmilliós piac, ám a három partnerrel együtt már egy sokkal vonzóbb terület a külső szemlélő számára.

    Ehhez kapcsolódóan érdekesség, amit Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese emelt ki a keleti piacokkal kapcsolatban. Azzal ő is egyetértett, hogy a nyugati kapcsolatok rendkívül fontosak az ország számára, (így például a Németországgal való szoros együttműködés), illetve azzal is, hogy a terjeszkedésben mindenképpen érdemes olyan területekre menni, ahol növekedés van és fizetőképes kereslet. Elmondta ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint kelet felé jóval nagyobb az érdeklődés, nyitottabbak a cégek, több a lehetőség is, mint a nyugat-európai piacokon tekintve. "Fontos diverzifikálni az export portfóliót."

    Dr. Rácz Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási főtanácsadója pontokba szedte az általa legfontosabbnak tartott célkitűzéseket a külgazdasági aktivitás növelése érdekében. Kiemelten feladat a kkv-k támogatása és megerősítése, hogy regionálisan is képesek legyenek a nemzetközi tendereken való közös elindulásban. Fontos egy közös árualap felállítása, a befektetők ösztönzése külföldi hangsúllyal. Kiemelt a keleti nyitás politikájában a szegmentáció kérdése, de legalább ennyire hangsúlyos a külgazdasági munka valódi, releváns mérése. Rácz Gábor kiemelte, hogy érdemes megismerni az európai gazdasági irányítási rendszereket, és azok hatékonyságvizsgálata alapján leszűrni a Magyarország számára is releváns következtetéseket. Kiemelt prioritás kell, hogy legyen emellett az országimázs további javítása és fejlesztése.

    Mindezek alapján jól körülhatárolódott a konferencián, hogy egyfelől az állam oldaláról is elvárás, másfelől támogatott célkitűzés a magyar külgazdasági aktivitás erősítése, amelyhez több ponton adottak a lehetőségek. Az olyan exportáló vállalkozások támogatása, amelyek képesek arra, hogy bizonyos ügyletekben részt vegyenek és ne csak a bejövő igényeket elégítsék ki, hanem próbáljanak proaktívabban viszonyulni az ügyfelekhez, stratégiai elvárás az EXIMBANK irányába, amely az egyik legfontosabb finanszírozó szereplője a területnek. Dr. Nagy Viktor vezérigazgató-helyettes arról számolt be előadásában, hogy kiemelt céljuk az üzleti aktivitás növelése, amellyel pozitív nemzetgazdasági hatás is keletkezik. Mint elmondta: az elmúlt 1,5 évben aktívan részt vettek a döntéshozói párbeszédben, ennek hatására több ponton is módosultak a vonatkozó szabályozói környezet, jelentős sikereket értek el a finanszírozási formák diverzifikációjában és a termékfejlesztésben. Ma már nem csak export ügyletet finanszíroznak, mint korábban, hanem beruházásokat, és külföldön megvalósuló magyar befektetéseket is - tette hozzá Nagy Viktor, aki elmondta, hogy a kereskedelmi bankokkal való együttműködés rendkívül fontos eleme a tevékenységüknek.

    A külpiacra lépés kihívásait tekintve persze nem csak a finanszírozási oldalt érdemes vizsgálni, hanem a tudás, képesség, felkészültség, know-how szempontokat is. A gyakorlati oldal nehézségeit összegezve Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, külpiaci üzletágának vezetője a versenytársak szerepét emelte ki, illetve azt, hogy a versenytársak mélyreható ismerete, és a piac feltérképezése nélkül nem lehet elindulni az országhatárokon túl. Mint mondta: alapvetően a versenytársak és a piac határozzák meg adott cég piacralépési stratégiáját, mivel azonban az erős versenyben folyamatosan változnak a feltételek, az ezekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen, így lehet akomplex kihívásokkal szemben a külpiacon is sikeresebb egy vállalat.

    Amiben Magyarország pedig sikeres lehet, az Dr. Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója szerint a jó minőségű fogyasztási cikkek exportja, illetve a komplett csomagban elképzelhető rendszerek értékesítése, amelyhez egyfajta nemzeti gazdasági brandépítés is szükséges. Szerinte ezeken a területeken van esélye a magyar cégeknek jelentősebb eredményeket elérni, összefoglalta ugyanakkor, hogy a magyar kkv-k előtti komoly akadályok is vannak jelenleg. Ilyen a még mindig jelentős menedzsment ismeretek, a külpiaci információk és kapcsolatok, a külkertechnikai információk és tapasztalatok, valamint a pénz és tőke hiánya. Mindezek mentén az MNKH egyfajta integrátor, és inkubátor szerepet tölt be a magyar piacon, küldetése egy "minél sűrűbben szőtt kapcsolati háló kiépítése az EU-n kívüli piacokra", valamint a kezdő exportőrök támogatása minden fronton.

    Kerekes György kitért a Kereskedőház stratégiai tervei szerint a jövőben további házak megnyitását is tervezi, például Ukrajnában, Macedóniában, Montenegróban, Szingapúrban, Vietnámban, Kuvaitban, Brazíliában vagy Mexikóban. Tavaly nyolc házat nyitottak világszerte: Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Jordániában, Kazahsztánban, Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Törökországban.

    Ami pedig a Magyarország külgazdasági lehetőségeit és kilátásait illeti, abban az esemény záró-kerekasztalának résztvevői (Balogh Sándor, az Afrikai-Magyar Egyesület elnöke, a HTCC Hálózat alapítója; Dr. Batizi György, a JVSZ Külgazdasági Bizottságának elnöke; Dr. Király Ödön, Economic & Trade Commissioner for Hungary, Toronto; Söpkéz Sándor, az EastEuroCo Kft. ügyvezetője, valamint Kuthy Antal, az E-Group Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója) is egyetértettek, hogy alapvetően a külkereskedelem régi renoméját kell helyreállítani Magyarországon. Súlypontokat kell találni, és súlyozni kell, mérlegelni adott vállalatnak mely területre érdemes belépnie. Többek szerint a balkáni térség is érdekes célpont lehet, miközben a kanadai jó kapcsolatok további erősítése, és az afrikai terület is érdekes kihívásokat rejt.



Elégedett munkaerő - elégedett ügyfél
    A megfelelő munkavállalói attitűd és viselkedés százmilliárdos különbséget is jelenthet egy cég eredményeiben.

    - A pozitív ügyfélélmény kiemelt fontossága mára általánosan elfogadott nézet ugyan, ám azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy ehhez elsősorban az elkötelezett munkaerőn keresztül vezet az út, így a megfelelő helyen és módon, célirányosan alkalmazott tréning profitabilitás szempontjából is kimutathatóan hozzájárul egy adott vállalat sikeréhez - derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) HR és Expats' Club-jának legutóbbi találkozóján.

    "Ha az ügyfélszerzés, a piaci részesedés növelése a cél, akkor elengedhetetlen az alkalmazottak megnyerése az ügynek" - véli Emmanuel Saincaize, a munkaerő optimalizálását új alapokra helyező Develor International nemzetközi igazgatója. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint az elsőre hangzik. A Gallup 142 országában, mintegy 230 000 munkavállaló bevonásával végzett, munkahelyi elkötelezettséget vizsgáló tanulmányának (Employee Engagement Survey) tapasztalatai szerint alapvetően három részre lehet osztani a munkavállalókat a munkahelyükkel szemben tanúsított attitűdjük szerint: elkötelezettekre, nem elkötelezettekre illetve aktívan elégedetlenekre. Az első csoportba a céggel azonosuló, a jobb eredmények érdekében áldozatokat is hozni képes, "elkötelezett" munkaerő tartozik, a második az elvárt szintet teljesítő, de azon túlmenően extra erőfeszítést nem vállaló munkatársakból áll össze, míg a legutolsót a közvetlen munkakörnyezetükre nézve is kifejezetten destruktív módon tevékenykedők alkotják. Vitathatatlanul az első kategória jelenti a legértékesebb munkaerőt, hiszen csekély, átlagosan mindössze 13 százalékos részarányuk ellenére az 43 százalékkal több árbevétellel járulnak hozzá a vállalati értékesítési célokhoz , átlagban három és fél nappal kevesebb időt töltenek betegszabadságon, és 87 százalékkal kevesebb az esély náluk arra, hogy munkahelyet váltsanak. A munkavállalói elkötelezettség 12 pilléréből 11 olyan, amely a vezetők viselkedésével és kommunikációval kapcsolatos. Azaz hogy miként bánnak a vezetők a munkatársaikkal közvetlenül befolyásolja a munkavállalók elkötelezettségét és ezen keresztül a vállalati sikerét és pénzügyi mutatóit. A megfelelő vezetői gyakorlat kialakítására pedig célzott tréningprogramokon keresztül van lehetőség.

    A munkavállalói elégedettség tehát kulcsfontosságú, de hogyan lesz ebből pozitív ügyfélélmény? Szabó Csaba, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója szerint el kell fogadni, hogy az ügyfélélmény kollektív felelősség, a vállalat valamennyi munkatársának szerepe van benne. "A magyarországi vállalkozások túlnyomó része tisztában van a pozitív ügyfélélmény fontosságával, azonban ez nem kizárólag a közvetlen kapcsolattartókon múlik, hiszen a szolgáltatás minősége a háttérben munkálkodó egyének teljesítményétől is függ." A Develor Zrt. felmérése szerint a pozitív ügyfélélményben részesülő ügyfél nem csupán akár 10 százalékkal is többet fizetni hajlandó a piaci átlagárnál, de esetükben nő az újbóli vásárlás valószínűsége is. Ami pedig ennél is fontosabb, aktívan ajánlják az adott szolgáltatót ismerősi körüknek. A pozitív ügyfélélmény elérése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a panaszok és a nehéz szolgáltatási szituációk megfelelő kezelésének. A tét komoly, a gazdaság egészét nézve a pozitív és negatív ügyfélélmény közti különbség százmilliárdokban mérhető.

    Kérdés azonban, hogyan érhetőek el a megfelelő kvalitások, az üzletszerzés és az ügyfelek megtartása szempontjából kívánatos készség és attitűd a kollegáknál? A megoldás természetesen a munkatársak továbbképzésében, fejlesztésében rejlik, azonban a klasszikus tréningezési gyakorlat igen sok kívánnivalót hagy maga után. A statisztikák szerint 12 résztvevőből mindössze 2-nél mutatható ki pozitív változás, ez pedig a jelenlegi költséghatékonysági elvárásoktól messze elmarad. Nem meglepő tehát, hogy 2008-at követően a tréningekre fordítható keret szenvedte el az egyik legnagyobb csapást. "A probléma a megközelítésben keresendő. A tanulás nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamat, amelyet megfelelő támogató, ösztönző környezet kialakításával, rendszeres megerősítéssel kell elősegíteni a kívánatos eredmény eléréséig" - véli Emmanuel Saincaize. A szakember szerint éppen ezért le kell számolni azzal a nézettel, ami a vállalati képzéseket továbbra is egy megfoghatatlan, mérhetetlen, ködös területként tartja számon, a HR a vállalati struktúra bármely eleméhez hasonlóan tervezhető, optimalizálható és fejleszthető. "A megfelelő szakértelemmel megtervezett, tényleges munkafolyamat részeként működő, folyamatosan menedzselt képzési modell tökéletesen alkalmas arra, hogy segítségével konkrét, számszerűsíthető, a vállalati mérőszámokban megjelenő eredményeket produkáljunk. Ez nem vállalatméret vagy típus kérdése, egyetlen előfeltétele a kritikus viselkedések, azonosítása és tudatos fejlesztése, amely a célként kitűzött változás mozgatórugója" - tette hozzá Emmanuel Saincaize.



Számít a kormány a JVSZ együttműködésére
    Kulcsfontosságúak a magyar, illetve a Magyarországon megtelepedett vállalatokkal kialakított kormányzati kapcsolatok, amelyek részben a stratégiai együttműködési megállapodásokban, részben a folyamatos párbeszédben, szakmai konzultációban öltenek testet ? mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) évzáró rendezvényén. A kormány továbbra is számít a szövetséggel való szoros együttműködésre tette hozzá a miniszter.

    Varga Mihály a JVSZ társelnöke évértékelő beszédében kitért arra is, ahhoz, hogy sikerüljön elérni a nemzetközi elemzők és az Európai Bizottság várakozásainak megfelelő dinamikus gazdasági növekedést 2014-ben, illetve hosszabb távon, kiemelkedően fontos a vállalatokkal, vállalkozásokkal való együttműködés, amely mint mondta: kedvező esetben önmagában is komoly növekedési tényező lehet.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője komoly eredményként említette és értékelte az aktuális foglalkoztatottsági adatokat, a kedvező export helyzetet, amellett a szabályozó-rendszerben, például az adórendszer átalakításában való együttműködést a vállalkozásokkal. Kifejtette, hogy több mint tíz éve nem tapasztalt ütemben emelkedtek a beruházások az idei harmadik negyedévben.

    A miniszter összefoglalva a legfontosabb idei sarokpontokat elmondta: miközben az év még a recesszióból való kilábalással indult, addig a harmadik negyedévben már 1,8 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszámolni, továbbá láthatóvá vált az is, hogy ez a növekedés az eddigieknél egészségesebb, a tartós növekedést szolgáló gazdasági szerkezetre épül.

    Chris Mattheisen, a JVSZ elnöke a szövetség idei tevékenységét összefoglalva szintén eseménydúsnak értékelte a 2013-as évet. Példaként hozta fel az EU 2014-2020-as terveinek véleményezését, amelyben a JVSZ komoly szerepet töltött be, de korábban a munka törvénykönyvének tervezett módosításait is szakmai észrevételekkel látta el a szövetség, mindemellett pedig a versenytörvény alakításában is rendre visszaköszöntek a JVSZ szakértőinek észrevételei. Mint elmondta, a szövetség szakmai ismereteivel és kapcsolatrendszerével igyekszik összekötni a kis- és nagyvállalatokat, miközben egyik legjelentősebb hozzáadott értéke a tagsága, amely a hazai gazdasági élet egyfajta reprezentatív mintáját képezi, és aminek révén kevés az olyan téma, amelyben ne tudna szakértőként megszólalni. "A szövetség kiemelten fontosnak tartja a piaci keretrendszer fenntartását, a véleménycserét, a szakmai konzultációt, az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kiszámíthatóságot." mondta el évzáró beszédében Chris Mattheisen, aki szerint ezek mentén lehet kedvező az üzleti környezet Magyarországon.

    A Joint Venture Szövetség évzáró rendezvényének támogatói voltak:
    az OTP Bank, a T-Systems Hungary Zrt., a Magyar Telekom, a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. (PLT) és a PCE Paragon Solutions Kft. (FoxConn)
    Get Adobe Flash player


2013. november 5.: Sikertörténetek első kézből - Sikeres beszállítói modellek és tapasztalatok
szakmai rendezvény
    A valós példákra és tapasztalatokra épülő rendezvényen olyan beszállítói modellek, ill. gyakorlat kerül bemutatása, ahol sikeres együttműködés alakult ki a megrendelő nagyvállalat és a beszállító KKV között. A valós partneri együttműködések példáin keresztül betekintést nyerhetünk a sikeres és tartós kapcsolatok kialakításába, fejlődésébe és gyakorlatába. A rendezvényen bemutatásra kerülnek a beszállítói szerephez előnyös speciális finanszírozási és pályázati lehetőségek valamint betekintést nyerhetünk a KKV-kat segítő tanácsadók szerepébe is. Az elsősorban KKV-körbe tartozó beszállítói tapasztalatok és az ezeket kiegészítő előadások értékes munícióval szolgálhatnak mindenkinek, aki stabil piacra vágyik.



további cikkek

Tagjaink hírei


Hogyan lehet sikeres a külpiacra lépés? Avagy hogyan lehet hatékonyan felhasználni a befektetett tőkét
    Hogyan lehet sikeres a külpiacra lépés? Avagy hogyan lehet hatékonyan felhasználni a befektetett tőkét

    A HVCA, az MKSZ és az M27 ABSOLVO közös rendezvénye
    2014. szeptember 4. Budapest

    Hogyan lehet sikeres a külpiacra lépés? Hogyan lehet hatékonyan felhasználni a befektetett tőkét? Az M27 ABSOLVO, a HVCA és az MKSZ közös rendezvényének fő témája, hogyan lehet sikeresen terjeszkedni külföldön, mire érdemes a legtöbbet költeni, és honnan lehet előteremteni ehhez a szükséges anyagi forrást. Olyan hazai vállalkozások, mint a közelmúltban 8 millió dollár tőkeinjekciót kapó BalaBit, vagy az iWiW-et kifejlesztő Virgo Systems fogják megosztani tapasztalataikat a nemzetközi terjeszkedés sikertényezőivel, buktatóival és tanulságaival kapcsolatban.
    JVSZ tagok számára 50% kedvezmény a részvételi díjból a regisztráció teljes időszakában, szeptember 1-ig!

    Bővebb információ, részletes program és jelentkezési link a cikkben.


Új Jeremie alapok a kockázati tőkepiacon - színre lépnek az új Jeremie tőkealapok!

    "Új Jeremie alapok a kockázati tőkepiacon" címmel rendez közös rendezvényt a HVCA(Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület) és az M27 ABSOLVO 2014. február 27-én.

    A Joint Venture Szövetség tagjai 50 %-os kedvezménnyel vehetnek részt a programon!

    További részletek itt olvashatók


A vállalkozások energiatudatosságáért pályázat
    Az MVM Magyar Villamos Művek energiakereskedő leányvállalata, az MVM Partner ZRt. nem csak energetikai szolgáltatásaival segíti a vállalkozások energiahatékony működését, hanem külön díjazza azokat a vállalatokat, amelyek már eddig is energiatudatosan működtek. Ezzel összefüggésben a hazai mikro-, kis-, és középvállalatok körében energiatudatossági, energiahatékonysági pályázatot hirdetett.

    További részletek itt olvashatók




további cikkek

Szakmai hírek, partner rendezvények



további cikkek

Pályázati hírek


Sikerrel lezártuk a TÁMOP program keretében megvalósított szervezetfejlesztési feladatokat
Részletek a cikkben olvashatók


Összefoglaló pályázati forrásokról szóló rendezvényünkről

Sikeresen megvalósítottuk az NFGM KKC-2008-V pályázata által támogatott rendezvénysorozatunkat.

TAMOP 2.5.1: lezajlottak a térítésmentes JVSZ továbbképzések


további cikkek

Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok


Felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótár
    A Joint Venture Szövetség és több más szervezet közreműködésével adta ki a felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótárat az AMCHAM magyar és angol nyelven.

    A kiadványok a cikkben letöltéssel elérhetők.


A gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság ötödik jelentése
    Elkészült a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság - amelynek tagja Fekete István, Szövetségünk elnöke is - ötödik jelentése, amely a gazdaság fehérítését célzó állami ellenőrzési rendszer eredményeivel és a feketegazdaság visszaszorítására tett (és nem tett) intézkedések értékelésével foglalkozik.

    A jelentés letölthető a cikkben lévő linkről.


A Gazdasági és Szociális Tanács társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ajánlása
    Európában elsőként, a gazdasági és társadalmi élet, a civil társadalom, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a tudomány képviselőiből álló Gazdasági és Szociális Tanács részletes ajánlásokat fogadott el a magyar gazdaság szereplői, a vállalatok, a civil szféra, az állam és önkormányzatok, valamint a média számára. Az ajánlások célja, hogy az Európai Unió prioritásaival összhangban elősegítse a felelősségvállalás (CSR) elveinek és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjedését Magyarországon.


Külföldi országok közbeszerzési szabályainak gyűjteménye

A munkavállalók szellemi és testi egészségének megőrzését elősegítő kiadvány


további cikkek

Adózás 2015
2014. december 4.


JVSZ Évzáró Rendezvény
2014. december 3.


Közelmúlt eseményei



Játsszunk komolyan! Gamifikáció és Multipoly a toborzásban
A HR Klub (Emberi Erőforrás Munkabizottság) következő nyílt ülése
2014. november 19.


LIKE kkv! Hogyan válik egy kkv az információs társadalom részévé?
2014. november 19.


Kockázatos államok, könnyen elveszített álmok
Hova nem szabad befektetni, kivel nem érdemes üzletelni

A Tőkeexport Bizottság következő, nyílt ülése
2014. november 17.


Fókuszban az adatvédelem
c. szakmai rendezvényére

2014. november 6.


A magyar élelmiszergazdaság fejlődési lehetőségei és finanszírozása
2014. október 16.


Fókuszban az online export marketing: növekedés korlátok nélkül
c. szakmai workshop
2014. október 15.


Szétszórtság és innovativitás egy emberben...
ADHD Coachinggal a sikeres szervezeti létért

2014. szeptember 24.


Külgazdasági kihívások
2014. szeptember 24.


Compliance - jogi megfelelőség a vállalati gyakorlatban
szakmai rendezvény
2014. szeptember 17.


Problématérkép elkészítése
KKV Bizottsági ülés
2014. szeptember 15.


H-1051 Budapest, Szent István tér 11/b. I. emelet
Tel:(36-1) 489 0368, Fax: (36-1) 489 0369